Bazsalikomos virsli tésztával

Szükségeltetik az elkészítéshez:

• egy fej hagyma
• egy cikk fokhagyma
• két szál virsli
• tészta
• 2 paradicsom
• 1 fél tv-paprika
• pirospaprika
• bazsalikom
• só

Egy kisebb fej hagymát és egy cikk fokhagymát kis olajon elkezdtem pirítani. A tűzhely mellett állva egy vágódeszkán előbb felszeleteltem a két szál virslit, mikor a hagyma már pirulni kezdett, akkor rádobtam a virslikarikákat. Hagytam puhulni, sülni, kavargattam, közben felvágtam a két paradicsomot, és az is a kis edénybe került, majd a paprikát is felszeleteltem és azt is hozzákevertem az épp bőszen rotyogó és illatozó feltétre. Pár perc után bazsalikomot, sót és pirospaprikát szórtam rá és jól összekutyultam, hogy mindenhova jusson belőle, majd addig kavargattam, amíg a virslin kívül minden mártás-szerűvé nem szelídült. Más dolgom nem is maradt, mint a tésztára (amit előtte olajos-sós vízben puhára főztem) szedni és jól megenni.

Prézlis karfiol

Ez egy nagyon gyors és egyszerű recept. Nem mellesleg az egyik kedvencem. Egyetlen hátránya, hogy seperc alatt elfogy.


Így készül:

• a karfiolt rózsákra szedem, alaposan megmosom
• sós vízben puhára főzöm
• zsemlemorzsát pirítok egy kisebb lábosban
• jénai tálba teszem, alulra egy réteg pirított prézli, majd a karfiolrózsák és a tetejére szórom a többi zsemlemorzsát
• tetejére egy kis tejföl és tádámm!

Bazsalikomos krumpli vörösboros gombaraguval

A bazsalikomos krumpliról korábban írtam már itt, de akkor a kisfiamnak készült babakajaként. Nemrég eszembe jutott, hogy mennyire finom is volt, és hogy magunknak is elkészíthetnénk.
És eljött a megfelelő pillanat is, minden alapanyag volt otthon, így hát nekiálltam egy jót főzni.

Köret:

• két kis fej hagymát, fél kg krumplit, 4 közepes paradicsomot és ízlés szerint bazsalikomot használok
• a paradicsomot késsel meghámozom, vagy nagyon jó kis trükk, ha forró vízbe dobjuk pár percre, utána meg hideg vízbe, akkor leugrik a héja szinte magától is
• a krumplit és a hagymát megpucolom és vékony szeletekre vágom
• a friss bazsalikomot összeaprítom (de igazából egészben is teljesen jó)
• mindent egy edénybe dobok és felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje, kis sót teszek hozzá és puhára főzöm
• ha minden alkotóeleme elnyerte a megfelelő puhaságot, villával (vagy botmixerrel) még átnyomkodom

Feltét:

• a gombát megpucolom, megmosom és felszeletelem
• hagymát felteszek kis olajon pirulni, majd kisvártatva a gombát is hozzáadom
• mikor már megpuhult, sót, borsot szórok rá és kevés vörösborral is felöntöm

A bazsalikomos-paradicsomos krumpli most is sikert aratott, de a vörösboros gombaragu is elnyerte méltó jutalmát. Mind az utolsó falásig eltüntettük, sőt még kevésnek is bizonyult. 

Almás palacsinta

Korábban már elárultam, hogy alma-függő vagyok. Bármikor, bármennyit meg tudok enni belőle, mióta csak az eszemet tudom.
A palacsinta is egy nagy kedvencem, főleg, a párom kakaós palacsintájáért vagyok oda s vissza, lehet azért, mert én előtte kakaós palacsintát nem ettem, nálunk a sláger a baracklekváros és a túrós volt, na meg persze a nagyi almás palacsintája, amiről ez a bejegyzés is szól.
Mint minden palacsinta-készítéskor, az alapanyagokat egy nagy tálba tesszük, majd jól elkeverjük, lehetőleg csomómentesre. 3-4 almát lereszelünk és ha kész a palacsintatésztánk, akkor ezt is hozzáadjuk. A masszába egy picit több cukrot tettem, hogy édesebb legyen, már csak az alma miatt is.
Sütés közben ásványvízzel hígítottam tovább, hogy ne sűrűsödjön be, majd kis olajba evőkanállal kis kupacokat tettem, kicsit lelapítottam őket, és amint egyik fele már halvány, barnás színt kapott, meg is fordítottam. Vigyáztam arra is, hogy a kis palacsinta-kupacok ne érjenek össze, és nagyon hamar készen is volt, mert gyorsan megpirul, és ha sokáig hagyom, meg is éghet.
Csak szedegettem egymásra a már kész palacsintákat, így a végére szép kis dombocska kerekedett. Ilyen gyorsan szerintem domborzati forma még nem alakult át síksággá, de a lényeg, hogy mindenki jól belakott tőle. Mert egyszerűen nem lehet abbahagyni az evést (ugye eleve kis darabok, mint egy mini rántott hús), és ráadásul édes is meg almás is, képtelenség és fölösleges ellenállni.


Hozzávalók:

• 15 fakanál liszt
• egy pici só
• egy picivel több cukor (lehet vaníliás is)
• 1 tojás
• fél pohár tej
• kis ásványvíz (lehetőleg buborékos)

Mentás - sajtos gomba sonkával

A minap valami könnyű és egyszerű vacsit szerettem volna összedobni. Alapnak volt két csomag csirkemell sonka és egy kis gomba, amit előzőleg a Lidl-ben vásároltunk. Konkrét kaja-ötletünk még nem volt, de a gomba egy nagy kedvenc, így abból bármikor össze tudunk dobni valamit.
Miközben a gombát pucoltuk, ismét kiagyaltam egy jó kis vacsinak valót. Alapos mosás után apróra felkockáztam a kalaposokat és 3 kisebb fej hagyma és kis olaj társaságában feltettem pirulni. Közben egy kisebb lábosba egyenként beledobtam a sonkaszeleteket. Mindkét felét kis olajon picit megpirítottam, így végül úgy nézett ki, mint egy kis tál.
A gomba időközben megpuhult, sót, borsot és friss mentalevelet kevertem hozzá, és minden kis sonka-púp közepébe kanalaztam belőle, majd reszelt sajttal tálaltam.
Ahhoz képest, hogy mindössze hat vagy hét sonkacsodám lett (természetesen el is fogyott mind), igencsak laktató volt. 

Mustáros - szezámmagos csirke

Kedvesemmel főzőcskéztünk a minap, és egy kisebb darab csirkemell megmaradt. Felajánlottam, hogy nem hagyom kárba veszni, kitalálok egy jó kis receptet hozzá.
Felkockáztam a húst, egy nagyobb fémtálba tettem, hogy kényelmesen elférjen. Mustárral jó bőségesen nyakon öntöttem, megszórtam köménymaggal is és betettem a hűtőbe pár órára. Mikor eljött az idő, két kisebb hagymát szeletekre vágtam és egy kis olajon feldobtam a tűzre. Mikor már pirulni kezdett, ráborítottam a mustáros csirkét, és sűrű kavargatás közepette hagytam, hogy megpuhuljon a hús. Mikor már puha volt, szezám- és köménymagot is tettem rá, és addig sütögettem a serpenyőben, amíg már a hús is pirulni nem kezdett.
Rizzsel fogyasztottuk, de a krumplit is elviseli, vagy akár zöldségragut vagy zöldségsalátát is. A mustár miatt kicsit savanykás lett az íze, de a kömény és a szezámmag jól feldobja az ízeket. Hamar elkészíthető, és viszonylag kevés hozzávalóval.

Cukkinis csirke

Nálam minden főzős kaland úgy kezdődik, hogy összegyűjtök a konyhaasztalra mindent, ami lehetséges alapanyag lehet. Ha épp nincs konkrét ötletem, akkor előbb eldöntöm, hogy milyen típusú kaja is lesz, és ennek tudatában tornyozom fel a húst, a zöldséget vagy a gyümölcsöt.
Ez alkalommal hagyma, cukkini, paprika és csirkehús került a középpontba hosszas rostálás után. Aztán még egy kis cukkini, mert közben kiagyaltam, hogy akkor én most cukkinis csirkét fogok készíteni, és még egy jókora darab cukkinit odapakoltam. Kis fémtálakba rakosgattam mindent, hogy egyszerűbb legyen adagolni, és ne kelljen válogatni.
Miután mindent feldaraboltam, a hagymát olajon feltettem pirulni (ez nálam az alaplépés). A hagymát követte a paprika, majd kisvártatva a felkockázott csirkehús. A cukkinit később adtam hozzá, mert az viszonylag hamar megpuhul.
Kavargattam, hagytam puhulni az összetevőket, érni az ízeket. Fűszer címszó alatt só, bors, bazsalikom kapott helyet a főztömben.
Igazából azért lett cukkinis csirke, mert csomó cukkini volt itthon, de egyébként bármilyen más zöldséggel ugyanúgy el lehet készíteni (pl zöldbabbal, kukoricával, karfiollal, gombával). Vagy akár gyümölccsel is, idény és igény szerint.

Zöldség káposztalevélben

Halom zöldség feküdt egy rakáson, az asztal egyik sarkában. De ránézésre semmi használható nem akadt közötte. Cukkini, karalábé, paprika, karfiol, kelkáposzta viszont annál inkább. Külön-külön remek ételt tudtam volna rittyenteni bármelyikből. De most a cél az volt, hogy egytálétel szülessen belőlük. A koncepció megvolt, csak a kivitelezés döcögött.
Tudniillik töltött káposztát szerettem volna készíteni csupa zöldségből. A kelkáposztát támadtam meg elsőként, jó pár levelet lehántottam róla és sós vízben feltettem néhány percig főni. Éppen csak hogy megpuhuljon kissé. Közben összevágtam karfiolt, paprikát, karalábét, cukkinit és természetesen hagymát.
A hagymát feltettem pirulni, ráborítottam a paprikát és a karalábét, kisvártatva a karfiolt és a cukkinit is. Majd vártam, hagytam, hogy minden szépen megpuhuljon. Sóztam, borsoztam, majd grillfűszerrel is jó alaposan megszórtam, és egy kis chiliport is belecsempésztem. Mikor mindez jó puhára összefőtt, a káposzta leveleit szépen kiteregettem, és egy jó nagy adag zöldséget tettem a közepére, összecsavartam és máris készen volt a töltött zöldségem.
Csücskömmel jóízűen belakmároztunk belőle. És bezsebeltem jó pár dicséretet is a főztömre. Dupla siker.


Ami kell hozzá:

• 3-4 kisebb fej vöröshagyma
• egy kisebb karfiol fele
• egy negyed cukkini
• 3 paprika
• 5-6 káposztalevél
• egy közepes karalábé
• só, bors
• grillfűszer
• chilipor

Spagetti konzervből

Van az úgy, hogy hiányzik ez vagy az a hozzávaló, esetleg alapanyag. Hiába, ha nincs előre kiagyalva, hogy mit is főzünk, megtörténik. Ilyenkor kell előrukkolni valami használható ötlettel.
Egyik ilyen sufnituning ez a spagetti. A tésztát hagyományosan kifőztem olajos-sós vízben, és kis hagymán elkezdtem egy fél konzerv löncshúst pirítani. Mialatt rotyogott, paradicsompürét, ketchupöt és piros aranyat jól összekutyultam egy kis tálban, adtam hozzá petrezselymet, bazsalikomot, sót, borsot. És ráborítottam a húsra, aztán hagytam, hogy ismerkedjenek. Forgattam és kavargattam, hogy a kis feltétem le ne égjen.
Még nekem is meglepetés volt a végeredmény, mert amikor belefogtam, még nem tudtam, hogy mi is sül ki belőle. Kis sajttal nyakon borítottam a húsos-paradicsomos tésztát és készen is volt.
Nem azt mondom, hogy jobb, mint az eredeti bolognai spagetti recept, de egy próbát megér. Kicsit házi, kicsit szokatlan, kicsit más, de jó kis fogás kerekedhet belőle alkalomadtán.