Zöldség-burger

Na nem úgy, nem a McDonald's burgereinek egészségesebb változatáról van szó (nem is rossz ötlet), hanem az étel kinézetéről. Ugyanis tepsiben sült zöldséget készítettem, kicsit másképp.
Kezdetnek pár nagyobb szem krumplit sós vízben félpuhára főztem. De igazság szerint lehet szinte teljesen puhára is, annál gyorsabban sül majd át a sütőben.
Mialatt a forró vízben puhult a krumpli, sörretket, egy nagyobb fej hagymát, répát, paprikát, paradicsomot szeleteltem fel. A félbevágott burgonyák belső felét jó alaposan sóztam, borsoztam, majd erre pakoltam a különféle zöldségszeleteket, mindegyiket fűszereztem, hol petrezselymet, hol sót, hol borsot tettem rá, a végén pedig a tetejére a krumpli másik felét. Így egy krumpli közé szorultak a zöldségek.
A zöldség-emeletet átszúrtam egy, esetenként 2 fogpiszkálóval a biztosabb tartás miatt, és betettem az előmelegített sütőbe.
Gyorsabban átsül, és a teje is szebben megpirul, ha meglocsoljuk kis olajjal.  A "tolteléket" lehet variálni, idény és igény szerint. Fel lehet turbózni sajttal vagy sonkával is akár. Egyszerűen és könnyen elkészítheti otthon bárki a házi zöldség-burgerét és azt hiszem én is kipróbálok majd még több variációt is (közben rám tört az ihlet).

Főtt krumpli diós zöldségraguval

Egy korábban kipróbált ötlettől vezérelve, amiről beszámoltam itt, úgy döntöttem ismét alkotok valami hasonlót. Csak ezúttal zöldségből. Még mielőtt kifundáltam volna, hogy konkrétan mit és hogy fogok elkészíteni, már tudtam, hogy diót mindenképp teszek a főztömbe.

Nekiláttam az előkészületeknek, krumplit pucoltam, zöldséget aprítottam. Míg a krumpli főtt, a zöldségeket felszeleteltem. Hagymából egy nagyobb és egy kisebb fejet szeleteltem fel vékonyan, egy közepes kaliforniai paprikát, 3 paradicsomot is odakészítettem, ezenkívül még répából és petrezselyemből is használtam 1-1 darabot. 

A hagymát fél ek. vajon elkezdtem pirítani, majd hozzáadtam fokozatosan a paprikát, aztán a répát és petrezselymet is. Mikor már puhulni kezdett, rápakoltam a paradicsomot is, és hagytam, hogy jól rotyogjon a paradicsomlében a zöldségragu. A diót is rögtön a paradicsom után belekevertem. Mikor már elfőtte az összes levét, sóval, borssal és petrezselyemzölddel ízesítettem, és egy csipet cukrot is rászórtam, hogy az ízek jobban érvényesüljenek. 

A főtt krumpli és a kissé fűszeres diós zöldség, bár elsőre lehet furán hangzik, de remek páros. És nagyon, nagyon finom így együtt. A zöldségragu akár külön, például húsok mellé is passzol, akár külön köretként is megállja a helyét.. De ha zöldséges diétán vagy, akkor főtt krumplival telitalálat. 

Brokkolis - sajtos pizza

Íme egy recept, amivel becsületesen pofon lehet vágni a diétát. No, nem azért, mert annyira egészségtelen, zsíros vagy bármi egyéb. Csupán csak annyira finom, hogy egyszerűen nem tudsz megállj-t parancsolni sem a szemeidnek, sem az ízlelőbimbóidnak.

A különlegessége, hogy nem kell tej a tésztájába. Mi a húst is kihúztuk a listáról (azért mégis diétázunk). De nem is hiányzott róla,  úgy volt jó és tökéletes, ahogy volt, az utolsó morzsáig.


Hogyan készül:

• a liszt közepébe gödröt vájok, ebbe öntöm a  langyos vízben elkevert élesztőt, ezt jól összegyúrom, kell hozzá egy kis olaj , és ha ezt is eldolgoztuk, vastagon lisztezett deszkán (annyi liszttel, amennyit még felvesz) jó erős mozdulatokkal dagasztom
• szobahőmérsékleten egy órán keresztül pihen a tészta (és a kezünk is)
• ismét jól megdagasztom, és még egy fél órára ücsöröghet a tálban
• majd kb. fél cm vastagságúra nyújtom (kézzel, így lesz finom a tésztája) , és egy vékonyan kiolajozott tepsire teszem
• majd jöhet rá a paradicsomos szósz, a brokkoli, kukorica és rengeteg sajt
• 20 perc alatt elkészül előmelegített sütőben

A paradicsomos szószt házilag csaptuk össze, kis hagymát pirítottam, rádobtam a felszeletelt paradicsomokat és jó szószosra főztem, ízesítettem petrezselyemmel, sóval, borssal. A ketchup-ös rétegre került ez a fűszeres paradicsomszósz, majd erre pakoltuk a brokkolit, kukoricát és a reszelt sajtot. 

Ha elkészül, vigyázni kell, mert irdatlan mennyiséget lehet fogyasztani belőle. 

Hozzávalók:

• fél kg liszt
• 4 dl langyos víz (az élesztőhöz)
• egy tasak instant élesztő
• 3 ek. olaj (meg amennyi a tepsihez kell)
• a feltétet már mindenki saját maga ízlése szerint alakíthatja, mi ketchup-öt, paradicsomot, hagymát, brokkolit, konzerv kukoricát és sok-sok sajtot használtunk
• meg egy kis só, bors sem árt, vagy akár petrezselyem, bazsalikom

Fahéjas - vaníliás gyümölcsleves

Meggyőződésem, hogy a diéta is csak akkor igazán elviselhető, ha közben egy-két jó falat is kerül az asztalra és nem csak a koplalásról és tilalmakról szól.

Mint már korábban is említettem, amióta diétázunk, egyre többet és egyre jobban főzünk. Különben is változatosan étkezünk, és legtöbbször arra is odafigyelünk, hogy mit eszünk, de mostanában még annál is inkább. Az otthon fellelhető alapanyagokból dolgozunk nagyrészt, és nem használunk beszerezhetetlen és irtó drága fűszereket sem, mégis sikerül különleges kajákat összehozni.

Anyóspajtás görög gyümölcslevese mellett persze az én legújabb próbálkozásom még gyerekcipőben jár, de azért ez már egy lépés, jobban mondva váltás. Ugyanis eddig a leveskészítésbe maximum besegítettem, de önállóan csak néhány alkalommal próbálkoztam eddig. 

Gyümölcsnapon, délután valami jó kis falat után kutakodva, elterveztem, hogy összedobok egy jó kis könnyű levest. Volt is otthon egy rakás szőlő, alma, banán. Nosza, összevágtam szeletekre a hozzávalókat és felöntöttem vízzel. Lefedtem fedővel is, hogy gyorsabban puhuljanak a gyümölcsdarabok. Kb negyed óra, húsz perc alatt készen is volt, ízesítettem fahéjjal és vaníliás cukorral, még két percig kavargattam, és utána jöhetett a pocibatöltés. 

Nem volt túlságosan fűszeres, de a fahéj jellegzetes íze jól érvényesült, a vaníliás cukor pedig inkább édesítette a gyümölcsöket. Külön elismerés volt, hogy cCsücsköm kétszer is szedett a tányérjára. 

És hogy miből mennyit? 

• öt -hat közepes alma 
• 1-2 banán
• 3 gerezd szőlő
• 1 csomag vaníliás cukor
• fahéj, ízlés szerint

Milka csoki házilag

Már többször akartam itthon csokit készíteni, de eddig minden alkalommal leszavaztuk. Beszereztük a fő alapanyagot, a tejport és nekiláttam, hogy összedobjam mindannyiunk kedvencét.
Legelőször mindent odakészítettem az asztalra, bekapcsoltam a mérleget és nekifogtam a hozzávalókat kicentizni.

A hozzávalók:

• fél kg cukor
• 2 dl tejszín
• 10 dkg (tea)vaj
• 25 dkg tejpor
• 3 púpos evőkanál kakaó
• 2 csomag vaníliás cukor

Én feleztem a mennyiséget, biztos, ami biztos, előbb kis adagban próbálkozom. A cukrot, a tejszínt és a vajat lassú tűzön 6-8 percig főztem, néha meg megkavargattam. Amíg a vaj olvadozott a cukros tejszínben, a tejport, a vaníliás cukrot és a kakaót összekevertem egy fémtálban és odakészítettem a fortyogó szirup mellé, hogy amikor eljön az idő, hozzáönthessem. Kivártam a 8 percet, és hozzáadtam a tál tartalmát a gőzölgő alaphoz. Mivel kis adagot készítettem, egy lapos sütőedényen maximum papírvékony csokit kaptam volna, így egy kisebb, hosszúkás jénait kibéleltem alufóliával, és abba kapartam át a már összekevert csokimasszát. Igyekezni kell ám vele, mert gyorsan elkezd megszilárdulni. És igazából ezt követően csak ki kellett várnom, hogy kemény, igazi csokivá váljon.

Vegetáriánus rakott krumpli

Úgy érzem, hogy amióta elkezdtünk diétázni, az, hogy nem ehetünk bármikor bármit, nem egy akadály, hanem csak egy újabb lehetőség, hogy egyre jobb és jobb fogások kerüljenek ki a kezem alól. Minden alkalom egy újabb kihívás, hogy az alapanyagokat egy kis kreativitással megfűszerezhessem és a megszabott határokon belül mégis egy teljes egészet alkothassak.

még a sütőben

Édesanyám írta az egyik e-mailjében, hogy hétvégén rakott krumplit készít öcsém kérésére. Napokig motoszkált a fejemben, hogy már jó rég nem készítettünk mi sem, viszont a diéta miatt nem is lehet ki tudja még meddig. Aztán péntek este, mialatt a krumplit pucoltam, ismét eszembe jutott a rakott krumpli. A krumpli mellé felvagdostam még hagymát, uborkát, paprikát, paradicsomot, kivajaztam vékonyan egy jénait, és rétegesen telepakoltam kizárólag zöldségekkel.
Egy sor krumplival kezdtem, sóztam, borsoztam, majd egy sor hagyma, paradicsom és paprika, ismét kis só, aztán újra krumpli. Legfelül krumplival tetőztem a zöldség-emeleteket, és jól befűszereztem. Egy kisebb darab tököt is felgöngyölítettem a tetejére. Előmelegített sütőben egy órán keresztül főni hagytam, már csak azért is, mert nyers krumplival készült, és annak több idő kell, amíg elkészül. Amikor a felső réteg már ropogósra pirult, kikaptam a sütőből, majd hamarjában nekiláttunk és jól belaktunk a nem éppen szoba hőmérsékletű finomságból.

Sült gyümölcs vaníliás szőlőmártással

Szombat délben elhatároztam, hogy meglepem valami jó kis fogással a suliból hazatérő kedvesem. Sok lehetőségem nem volt a nagy főzőcskére, mert gyümölcs nap lévén jó esetben gyümölcsöt gyümölccsel szabad a pociba küldenünk.

Így hát első körben egy kis sült gyümölcsöt terveztem, simán wok-ban összerottyantani, de valamivel még fel akartam spékelni. Elkezdtem előkészíteni a gyümölcsöket, közben meg ezerrel pörgött az agyam a jó megoldás után. Ez egyébként jó taktika, máskor is be szoktam vetni, ha még nem tudom pontosan mit is akarok elkészíteni. Általában mire végzek az alapanyagokkal, tudom, mi is fog a gázra kerülni. Most sem volt másképp. 

Felszeleteltem két vagy három almát, körtét, meg egy szem őszibarackot, és egy félcenti vízben elkezdtem pirítani. Néha meg-megforgattam a lábosban, mert a vizet seperc alatt eltüntette, és közben egy gerezd szőlőszemet félbe vágtam, és úgy, a'la nature, egy kis edényben elkezdtem puhára főzni. Kb tíz perc alatt az előzőleg felpakolt gyümölcs elnyerte végleges formáját, félretettem, és tovább kavargattam a szőlőszemeket, amíg teljesen szét nem főtt, és mártás-szerűvé nem vált. Legvégén egy tasak vaníliás cukrot öntöttem rá (nem volt otthon vaníliarúd) és kész is volt az ebéd. 

A kissé megpirult gyümölcsön nagyon jól érvényesült az édes, vaníliás szőlő, és igazából ha vaníliarúddal vagy vaníliaaromával készül, akkor tiszta diétás, mégis különleges fogást kaphatunk. Természetesen hamar elfogyott, szokás szerint.  

Gombával töltött burgonya

Kivételesen zöldség napra ébredtünk a tegnap. És mivel már jó ideje valami jó kis gombás kajáról ábrándoztunk (igazából cseh gombás levesről), meló közben elkezdtem törni a fejem, hogy milyen jó kis fogást készítsek ebédre.
A krumplit megfosztottam a héjától, akárcsak a gombát is. A krumplit sós vízben feltettem főni, azalatt egy fej gombát apróra vágtam, és megpirítottam kissé, majd a gombát is rádobtam, és hagytam jól megpuhulni, párolódni, majd amikor kezdett puhulni, akkor sóztam, borsoztam, és jól megszórtam petrezselyemzölddel. És pár percig még forgattam, hogy jól összekavarodjanak az ízek.
A krumplit is csak félpuhára főztem, és kikanalaztam a belsejét. Majd a gombát betöltöttem, még fűszereztem kicsit, lefedtem egy paradicsomszelettel és megszórtam petrezselyemmel. Majd kiolajozott tepsibe állítottam őket és addig hagytam bent, amíg jól át nem sült, és pirulni nem kezdett a krumpli.
Annyira jól nézett ki, és az illata is olyan ínycsiklandó volt, hogy egyenesen a tepsiből kikapva  jól megkóstolgattuk.

Fetával és szőlővel töltött csirkemell Lolli hercegnő módra

Csücsköm ismét alkotott. Újra fehérje napunk volt, és mint ilyenkor lenni szokás, előrukkolunk valami jó kis husival. Ez most sem történt másképp.
Három közepes csirkemellet behasított, sózta, borsozta. Ide kerül a vegetába forgatott feta sajt és pár szem szőlő (mi apró szemű lila szőlővel készítettük). A rést eltakarta egy nagy szelet sonkával, amivel gyakorlatilag bebugyolálta a csirkemell szeletet, és megtűzte egy fogpiszkálóval.
Majd kiolajozott tepsibe kerültek a kitömött hússzeletek és kb fél órára a sütőben rotyogtak. Időnként saját levében vagy kis olajjal locsolgatni kell, hogy ne legyen száraz és szépen átpiruljon.
Természetesen fehér szőlő, barack, sárgadinnye, narancs is megfelel a célra, sajtból viszont a keményebb fajta jobb, mert nem folyik ki. Mi sima zöldségsalátával ettük, tekintettel arra, hogy zöldséget csak nyersen lehet ilyenkor.
Seperc alatt betermeltük és furcsamód egy-egy szelet elég is volt bőségesen. Ez ismét egy olyan kaja, amit bármikor meg tudnék enni. Szóval, kösd fel a kötényt, édesem, mert majd nyaggatlak, hogy készíts még ilyen és hasonló finomságokat.

Házi puding étcsokival

Avagy mihez kezdj, ha történetesen nincs otthon egy tasaknyi Dr. Oetker?

Szeretjük a csokipudingot. És szeretjük az étcsokit is. E sikeres párosítás tudatában az este úgy döntöttem, hogy egy életem, egy halálom, én bizony készítek egy kis csokipudingot. Miután felkutattam minden lehetséges helyet, kiderült, hogy nincs otthon pudingpor. Csak semmi pánik, elkészítem házilag.

Kell hozzá:

• fél liter tej
• 5 ek. cukor
• 2-3 ek. kakaó 
• 2-3 púpos ek. liszt
• 1. ek vaj
• étcsoki

Egy nagy tálba öntöttem előbb egy kis tejet, hozzáadtam a cukrot, a kakaót és a lisztet, majd a többi tejjel együtt csomómentesre kavartam. Majd átöntöttem egy edénybe, 5-6 kocka étcsoki társaságában feldobtam a tűzre és őrizgettem, kavargattam. Mikor már jó sűrű volt, akkor a vajat is eltüntettem a forró masszában. Átkanalaztam két tálkába és készen is volt. Nem igazán hagytuk kihűlni, mert nem bírtunk ellenállni a látványnak. Ha szereted a csokit és a pudingot, vagy a kettőt együtt, akkor tökéletes kombináció.

Chilis krumpli

Ebédről megmaradt egy jó nagy adag főtt krumpli. És estefele ettünk volna valami könnyű kis kaját. Gondoltam feltuningolom kicsit a krumpli egy részét, úgyis zöldség napunk van, máskor nem lehet büntetlenül enni főtt zöldséget.

Először úgy döntöttem, hogy kis olajon pirítok pár hagymaszeletet, és azt dobom rá a krumplira, de menet közben (a hagymát kavargatva) úgy döntöttem, inkább kis hagymás krumplit ennék. Az ugye nem egy nagy kunszt, ha a hagyma már jól átpirult, mehet rá kis pirospaprika, és összedobom a krumplival. 

Ám volt otthon chili paprika por (nemrég kedvesem isteni chilis csokis piskótát sütött), és a hagymára ebből szórtam. A krumplival összekutyultam az egészet, és indulhatott is a poci felé vezető úton. 

Egyrészt jól esett, mert alapból is szeretem a hagymás krumplit, de a pikáns chilis hagymával egyáltalán nem a hagyományos ízvilág. 

És miután elfogyott, készítettem egy újabb adagot a maradék krumpliból.